Folytatjuk a Waze adatainak elemzését, most a belváros kerül sorra, azon belül is Újlipótváros, amely rengeteg figyelmet kapott az utóbbi időben, mivel igen gyakoriak arrafelé a balesetek. Újlipótváros adatait az alábbiakban két szomszédos, hasonló méretű belvárosi területtel – az V. kerülettel és Terézváros egy részével – vetjük össze, majd egy aktuális nyugat-európai példa kapcsán a megoldási lehetőségekről gondolkodunk.
Miért van sok baleset Újlipótvárosban?
Ez számos okra visszavezethető, az első problémát már ránézésre is láthatjuk a térképen. A szomszédos kerületekhez képest Újlipótvárosban rengeteg a szűk, egyenes utca, majdnem kétszer annyi a kereszteződés. Alapvetően lakóövezet, de belvárosi elhelyezkedése miatt sok az üzlet, amely az autósforgalmat is befolyásolja. Az V. kerületből a Lehel tér felé tartó autósok sokszor átjáróháznak használják, ahelyett, hogy a körúton, majd a Váci út belső szakaszán mennének. A kereszteződések jórészt beláthatatlanok a parkoló autók miatt, de ez sokszor nem zavarja a sofőröket, lazán átsuhannak a jobbkezes utcákon különösebb lassítás nélkül.
Az ott lakók tavaly aláírásokat gyűjtöttek a helyzet megoldása érdekében, az önkormányzat idén bele is kezdett a munkálatokba. Több kereszteződés közepét kiemelik, 30-as zónákat hoznak létre, ezzel próbálják csillapítani a forgalmat. Ugyanakkor jelenleg sem az a baj, hogy nincs megfelelően kitáblázva, vagy nem egyértelműek a szabályok, hanem az, hogy nagy a forgalom. Azt kellene elérni, hogy csak az hajtson be oda, akinek dolga van ott.
Az adatok kiválasztása
A három összehasonlított terület adatait leegyszerűsítettük annak érdekében, hogy jobban láthassuk a különbségeket. A határoló nagy forgalmú utak (Dráva utca, a rakpartok, Szent István körút, Váci út, Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila utca, Lánchíd, Teréz körút, Podmaniczky utca, Dózsa György út, Andrássy út, Városligeti fasor és Király utca) jelentéseit eltávolítottuk, hogy a belső utcák nagyobb súllyal essenek latba, hiszen most elsősorban azokra vagyunk kíváncsiak.
A grafikonon jól látható, hogy a három kerület adatai elég szépen együtt mozogtak egy ideig, havi 10-20 balesetjelentéssel, majd 2015 közepétől Újlipótvárosban 2-3x annyi balesetet jelentenek az autósok, mint a többiben. A második helyen Terézváros szerepel, a legkevesebb baleset pedig az V. kerületben történik a vizsgáltak közül. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ott számos forgalomtól elzárt terület található, a Kossuth tér, a Szabadság tér és a Szent István Bazilika előtti utak is, amelyek kizárólag az ott lakók és üzletek által használhatóak.
Leggyakrabban az alábbi képen és videóban látható kereszteződésekben történik baleset.
A fentiek alapján kínálkozik a megoldás, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a nagy forgalmat és balesetek előfordulását csökkentsék: ha tetszik, ha nem, erősen korlátozni kell a forgalmat. Akár kifejezetten drasztikusan is.
Ghent, Belgium
2017. április 3-án Ghent lakói igen komoly forgalmi változásra ébredtek. 14 utcát teljesen lezártak, 80 utca forgalmát megváltoztatták és 1800 új közlekedési jelzőtáblát helyeztek ki. A belvárosba behajtó autók számát 40%-kal csökkentették, hogy egy lakható, kikapcsolódást nyújtó övezet jöjjön létre a helyiek számára. A belvárost 7 zónára osztották, azok nem járhatóak át egyikből a másikba, nincs közöttük közvetlen kapcsolat, kizárólag kívülről közelíthetőek meg, az átmenő forgalom megszűnt.
Természetesen ezen változások nem ötletszerűek voltak, a városnak korábban nem volt kifejezett “közlekedési központja”, csak egy ezzel a feladattal megbízott szervezeti egysége. Két éve azonban létrejött egy csapat, akik szerint a közlekedés szervezése nem egy terem sok monitorral, ahol próbálják lereagálni a látottakat. Szerintük a közlekedés szervezése szolgáltatás, amelynek az egyén igényeire azonnal kell reagálnia, és valós megoldást nyújtania, hasonlóan a Waze-hez, vagy egyéb felhőalapú közösségi szolgáltatáshoz. A koncepció taglalása meghaladja ezen cikk kereteit, de angolul elolvasható a LinkedIn-en, és később majd le is fordítjuk nektek.
 |
 |
 |
|
Egy – a forgalmat ekkora mértékben változtató – átalakításhoz az kell, hogy a döntéshozók tudják, hogy mit akarnak, rendeljék hozzá a szükséges eszközöket, és valósítsák meg azt azok érdekében, akik – elméletileg – a legfontosabbak számukra, a helyi lakosok. Ameddig a közlekedés szervezése csak lohol a megoldandó problémák után, amíg a döntéseket nem feltétlenül szakemberek hozzák meg, amíg nincs társadalmi párbeszéd és konszenzus, nem lesz változás.
A közelmúlt történései:
- lett egy majdnem fölösleges, botrányokkal tarkított, félkész metrónk,
- a villamospályák fonódnak, de közben torlódnak,
- a Lánchíd felújítása kapcsán eltűnnek a forgalmi fejlesztések,
- dugódíjról beszélünk, de elegendő mennyiségű P+R parkolót nem építünk,
- nincs egy egységes, használatfüggő tömegközlekedési díjrendszer,
- az egyik legnagyobb út, a Róbert Károly körút forgalmát egyszer a villamospálya építése miatt akasztják meg két évre, majd a pályatest felújítása miatt, de azt a három kilométeres szakaszt sem fejezik be 8 hónap alatt.
Le kell állni, megtervezni, megbeszélni, majd végigcsinálni. Ami fontos még: önmagában a szabályok megváltoztatása mit sem ér közlekedési kultúra nélkül, amit már gyermekkortól kezdve szükséges lenne tanítani. Kérdés az, hogy sereghajtók akarunk lenni, vagy most teszünk valamit egy élhetőbb városért, a mi városunkért, Budapestért. Véleményedet kifejtheted a Facebook oldalunkon.
UPDATE: valami elkezdődött, 2017 májusától folyamatosan változik majd Újlipótváros forgalma
A posztban található adatok, grafikonok és vélemény nem tekinthetőek a Waze (Google) cég által kiadott hivatalos közleménynek, az adatok elemzése a Waze Magyarország Csoport tagjainak munkája.
