Évente több, mint száz baleset történik Magyarországon a vasúti átjárókban, melyek oka elsősorban a figyelmetlenség. Azt, hogy mit kell tudni a vasúti átjárókról, mit mutatnak az országos statisztikai adatok és hogy mit tehetünk a balesetek elkerülése érdekében, ebben a cikkben próbáljuk nektek összefoglalni.
A KRESZ
Táblák
Először talán érdemes tisztázni, hogy mit mond nekünk a jogszabály a vasúti átjárókról, hogyan kell azokat megközelítenünk és mire kell figyelni.
A vasúti átjáró előtti útszakaszt az alábbi táblák három egyenlő részre osztják, a háromsávos a legtávolabbi.
Azt, hogy milyen típusú az átjáró (berendezések nélküli, fényjelző berendezéssel ellátott vagy sorompóval ellátott), az alábbi táblák jelzik nekünk.
Élőben pedig ilyenek
 |
 |
 |
 |
A vasúti átjáró kezdetét az alábbi táblák mutatják attól függően, hogy egy- vagy többvágányos a pálya.
Tiltások
Vasúti átjáróban
- megfordulni, hátramenetet végezni tilos (33.§)
- előzni tilos (34.§)
- megállni tilos (39.§)
- A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha az – egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott – fénysorompó villogó piros fényjelzést ad; a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van; a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad (19.§)
Áthaladás
Az áthaladást a KRESZ 39.§ részletesen szabályozza, amit talán érdemes kiemelni belőle, hogy szintén kötelező megállni az átjáró előtt, ha a lámpa villogó fehér fényjelzést nem ad, ez ugyanis üzemzavart jelez. A legutóbbi nagyobb KRESZ-módosításkor eltörölték a korábbi sebességkorlátozásokat a vasúti átjárókban, ha még így tudod, érdemes újra elolvasni.
Általános ökölszabályként elmondható, hogy minden vasúti átkelőhelynél
- fokozott figyelemmel kell eljárni
- meg kell győződni az áthaladás biztonságos voltáról függetlenül bármely berendezés jelzésétől, azaz
- szét kell nézni alaposan
- ha nem belátható a pálya (épületek, bokrok, kanyarodó pálya), akkor meg kell állni, hogy legyen idő felfogni a látottakat
- csak akkor hajtunk rá, ha le is tudunk jönni róla
Nem ritka az olyan vasúti átjáró, ahol párhuzamos út fut a sínek mellett. Itt gyakorlatilag minden vonatáthaladás után, mikor megindul a sor, előfordul, hogy a jobbra kanyarodók miatt rögtön vissza is torlódik, és szépen megállnak az emberek a sín tetején, mert se előre, se hátra. Másik típushiba, amikor a rendszerint okkal kirakott balra kanyarodni tilos táblát figyelmen kívül hagyva történik ugyanez, hiszen kénytelen elengedni a szemből érkező, majd egyenesen áthaladó autókat.
Statisztika
A KSH adatai szerint az elmúlt években átlagosan 140-180 alkalommal történt vasúti közlekedést érintő baleset, ezek 20-30%-a közúti járművel történő ütközés, a többi gyalogost érint. A vonatbalesetek jellemző módon halálosak szoktak lenni, vagy súlyos egészségkárosodást hagynak maguk után, ennek több oka van. Nyilván az alap ok maga a fizika, az ütközéskor fellépő erőhatások, de fontos az is, hogy ezek az ütközések oldalirányúak. Márpedig ilyen esetben a sofőrt vagy az utast oldalról közvetlenül éri ez az erő, ott, ahol az autók védelme minimálisan képesek csak azt tompítani.
Majdnem minden hétre jut egy vonatbaleset, ami megfelelő körültekintéssel könnyen megelőzhető lenne. Ha fontos az életed, tartsd be a szabályokat!
Véleményedet kifejtheted a Facebook oldalunkon, megköszönjük, ha megosztod te is ezt a cikket, hiszen senkinek sem árt egy kis figyelemfelhívás!
